TERMÉSZETI ESEMÉNYEK

Európa történetének tíz legsúlyosabb természeti katasztrófája

Európa történelmileg olyan kontinens, ahol nem fordulnak elő szélsőséges természeti események, például tornádók, hatalmas árvizek és földrengések. Azonban időről időre történnek olyan erős és pusztító események, amelyek beíródnak a történelembe.

E katasztrófák némelyikére, amelyek akár több évszázaddal ezelőtt is bekövetkeztek, még ma is emlékeznek az áldozatok száma és a lakosság körében okozott pusztítás miatt. Az időjárás, mint ismeretes, kiszámíthatatlan, és még egy olyan viszonylag nyugodt régióban, mint Európa, is képes károkat okozni.

A Focus magazin felsorolta az öreg kontinens történetének 10 legsúlyosabb természeti katasztrófáját, amelyek közül néhány nagyon friss, mások viszont több évszázados múltra is visszatekintőek.

Wikipedia.org
Európa történetének 10 legsúlyosabb természeti katasztrófája
Európa történelmileg olyan kontinens, ahol nem fordulnak elő szélsőséges természeti események, például tornádók, hatalmas árvizek és földrengések. Időnként azonban előfordulnak olyan erős és pusztító események, amelyek beíródnak a történelembe. E katasztrófák némelyikére, amelyek akár több évszázaddal ezelőtt is bekövetkeztek, még ma is emlékeznek az áldozatok száma és a lakosság körében okozott pusztítás miatt. Az időjárás, mint tudjuk, kiszámíthatatlan, és még egy olyan viszonylag nyugodt régióban is, mint Európa, képes károkat okozni. A Focus magazin felsorolta az öreg kontinens történetének 10 legsúlyosabb természeti katasztrófáját, amelyek közül néhány nagyon friss, mások több évszázados múltra tekintenek vissza.
Di Thomas Wyke - scan from FT magazine, 2007-09-30, Pubblico dominio, https://commons.wikimedia.org/
Kis jégkorszak (14-19. század)
A Föld éghajlatának egy olyan időszakára utal, amely a 14. század közepétől az 1800-as évek közepéig tart, és amelyről a tudósok nem értenek egyet. Ebben az időszakban a Föld átlaghőmérséklete körülbelül 1,5°C-os általános csökkenést szenvedett el. Klimatológiai szempontból a jelenlegi interglaciális időszak stadionális szakaszának tekinthető. Egyes tudósok az ezt követő társadalmi reakciókról is elmélkedtek. Európában például a lakosság megpróbált bűnösöket keresni, ezért újra boszorkányüldözést indítottak, hogy bűnbakot találjanak az elhúzódó hidegért.
Di National Oceanic and Atmospheric Administration - National Oceanic and Atmospheric Administration
1539-1540-es aszály
Úgy tűnik, hogy 1539 és 1540 között 11 hónapig egyetlen csepp eső sem esett Európában. Ez nyilvánvalóan óriási problémákat okozott. A gyümölcsfák állítólag kétszeresen virágoztak, és a csapadékhiány miatt a folyókban és a tengerek part menti részein a halak elpusztultak.
By Archivio Fotografico Bernini Enrico, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curi
Máltai vízimadár(1555)
A krónikák szerint 1555-ben (a kutatók nem értenek egyet, az évszám lehet 1556 is) egy óriási vízkitörés teljesen elpusztította La Valletta kikötőjét. A vihar, amelyet a vízpára hozott, négy gályát pusztított el és legalább 600 embert ölt meg.
Di NASA/GSFC, MODIS Rapid Response Team, Jacques Descloitres - https://visibleearth.nasa.gov/images/
Az 1703-as nagy angol vihar
1703. november 7-én (a ma használatos Gergely-naptár szerint) ijesztő vihar csapott le Közép- és Dél-Angliára. Az erős szél 2000 londoni kéményt döntött le, és pusztított a New Forestben, ahol 4000 tölgyfa pusztult el. Emellett a hajók több ezer mérfölddel letértek az útvonalukról, aminek következtében csak a Goodwin Sandsnél több mint 1000 tengerész vesztette életét. A korabeli emberek többsége azt állította, hogy ez a szörnyű esemény isteni megtorlás volt.
Di scattata da me - Lamanna Nicola (fotografo pittore, scultore), GFDL, https://it.wikipedia.org/w/i
Kirchberg villámlás (1807)
Amikor azt mondják, hogy a szerencse vak, de a balszerencse nagyon jól lát. 1807-ben villámcsapás érte a luxemburgi kisváros, Kirchberg erődjét. Végül is semmi komoly, csakhogy az az épület egy puskaporos hordó volt. Több háztömböt egy pillanat alatt eltörölt a robbanás, amelyben legalább 300 ember vesztette életét.
Freepik
1891 Vihar
A Focus magazin a listán említi ezt a hatalmas és hatalmas vihart is, amely az 1800-as évek végén csapott le Hollandia és Németország partjaira. Egyes korabeli források arról számolnak be, hogy Hamelinben a vihar végén több mint egy kilogrammos jégesők gyűltek össze.
Di Sconosciuto - The RMS Republic Gallery :: The Italian Earthquake :: abj, Pubblico dominio, http
Földrengés a Messinai-szorosban (1908)
A 20. század egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájaként számon tartott 1908-as Messinai-szoros földrengés (a Richter-skála szerint 7,3-es erősségű) körülbelül 37 másodpercig tartott, és ez idő alatt Messina lakosságának felét, valamint a szoros túloldalán fekvő Reggio Calabria lakosságának egyharmadát megölte. Ez jelenleg a legsúlyosabb természeti katasztrófa Európában a halálos áldozatok számát tekintve, amióta az emberemlékezetet írjuk. Összehasonlításképpen: a 2023-ban Törökországot sújtó óriási földrengés jelenleg mintegy 45 000 emberéletet követelt, míg a messinai földrengés legalább 80 000-et.
Freepik
Cunami Norvégiában (1936)
Norvégiában ritkán fordul elő cunami. Az 1936-ban bekövetkezett szökőárat a Ramnefjellet-hegy hatalmas szikladarabjainak leválása okozta, amelyek aztán a Lovatnet-tóba zuhantak. Ez az esemény nagyon magas szökőárat okozott, és legalább 74-et Norvégia-szerte.
Public Domain Pictures.net
Landes-tűz(1949)
1949. augusztus 19. és 25. között a Landes de Gascogne erdőtömbje egy nagy erdőtűz áldozata lett, amely 52 000 hektárt pusztított el, amelyből 25 000 hektár erdő volt, és 82 ember életét követelte. Az érintett települések: Cestas, Saucats, Marcheprime és Mios, Gironde tartományban. Az okokat, úgy tűnik, egy ágyban dohányzó erdésznek tulajdonították, de magát a tüzet felgyorsította az a rossz állapot, amelyben az erdő a második világháború után maradt.
By Agency for International Development - This tag does not indicate the copyright status of the att
"A nagy árvíz" (1953)
Az 1953-as északi-tengeri árvíz egy súlyos időjárási hullám okozta nagy árvíz volt, amely Hollandiát, Belgium északnyugati részét, Angliát és Skóciát sújtotta. A hullámmal szemben álló tengeri védművek többsége túlterhelődött, ami kiterjedt áradásokat okozott. A katasztrófa után a becslések szerint több mint 1800-an haltak meg. Azóta Hollandia és az Egyesült Királyság kifinomult, gátakból és gátakból álló tengervédelmi hálózatot épített ki, hogy más hasonló eseményeket elhárítson.
Informativa ai sensi della Direttiva 2009/136/CE: questo sito utilizza solo cookie tecnici necessari alla navigazione da parte dell'utente in assenza dei quali il sito non potrebbe funzionare correttamente.